Elhunyt Kornai János

Megrendülve tudatjuk az Egyetemi Polgárokkal, hogy életének 94. évében, hétfőn elhunyt Kornai János Széchenyi-díjas közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Harvard Egyetem és a Corvinusemeritus professzora, a francia becsületrend kitüntetettje, a svéd, amerikai és más akadémiák tiszteletbeli tagja.

Kornai János professzor kiemelkedő életműve meghatározó hatást gyakorolt és gyakorol a világ közgazdasági- és társadalomtudományi gondolkodására. Közgazdász-generációk példaképévé vált, munkássága és elkötelezettsége a tudományos megismerés mellett egyedülálló volt, elméletei minden korban újabb és újabb megvilágításba kerülnek és nem veszítenek relevanciájukból.

Kornai professzort a Budapesti Corvinus Egyetem saját halottjának tekinti.

Legutóbb 2021 tavaszán mutatták be a Public Choice különszámát, amely teljes egészében Kornai Jánosról munkásságával foglalkozott. Az online bemutatóra az Egyesült Államoktól kezdve Európán át egészen Ázsiáig a világ számos pontjáról csatlakoztak be, hogy meghallgassák a világhírű előadókat, többek között Amartya Sent, a Harvard Egyetem Nobel-díjas közgazdászát.

2018-ban, Kornai János kilencvenedik születésnapja tiszteletére nagyszabású egésznapos tudományos konferenciát rendezett a Budapesti Corvinus Egyetem, ahol többek közt előadást tartott Olivier Blanchard, az IMF korábbi vezető közgazdásza, az MIT professzora és Gérard Roland, az átmenet gazdaságtanának egyik legmeghatározóbb kutatója, a kaliforniai Berkeley Egyetem professzora is.

Kornai János az 1980-as években A hiány című könyvével vált világszerte ismertté, amely minden korábbi elemzésnél pontosabban világított rá a szocialista tervgazdaságok működési problémáira.

Kornai János 1928-ban született Budapesten. A budapesti tudományegyetemen végzett, 1947-től a Szabad Nép gazdasági szerkesztője volt, 1955-ben az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa lett. 1966-ban elnyerte a közgazdaságtudomány doktora címet, 1976-ban az MTA levelező, 1982-ben rendes tagjává választották.

Számos külföldi egyetem hívta meg vendégprofesszornak: 1966-ban a Sussexi Egyetem, 1968-ban és 1973-ban az amerikai Stanford, 1970-ben a Yale, 1972-ben és 1983-ban a Princeton, 1976-77-ben a stockholmi és 1984-85-ben a Harvard Egyetemen tanított. 1972-1977 között az ENSZ Fejlesztéstervezési Bizottságának alelnöke volt.

Dolgozott az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének osztályvezetőjeként, emellett a Collegium Budapest, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, 1986-tól az amerikai Harvard Egyetem professzora is volt. Tagja volt az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának, valamint a Közgazdasági Szemle című folyóirat szerkesztőbizottságának. Az Amerikai Tudományos és Művészeti Akadémia, a Brit Akadémia, a Svéd Királyi Akadémia, a Finn Tudományos Akadémia és az amerikai tudományos akadémia külföldi tagjává választották, a torinói Tudományegyetem pedig díszdoktorrá nevezte ki.

Főként a tervezés matematikai módszereivel, a matematika és a számítástechnika közgazdasági alkalmazásával, a gazdaság mechanizmusának elméletével foglalkozott. Közgazdasági művei tíz nyelven olvashatók, köztük az Anti-equilibrium japánul is. Legismertebb munkája A hiány, amely 1980-ban jelent meg. További fontosabb művei: A gazdasági vezetés túlzott központosítása, A beruházások matematikai programozása, A gazdasági szerkezet matematikai tervezése, Anti-equilibrium, Erőltetett vagy harmonikus növekedés, Növekedés, hiány és hatékonyság, Ellentmondások és dilemmák, A vállalatok nyereségének bürokratikus újraelosztása, Régi és új ellentmondások és dilemmák, Indulatos röpirat a gazdasági átmenet ügyében, A szocialista rendszer kritikai gazdaságtana.

Önéletrajza 2005-ben jelent meg, ezt követte a japán kiadás, majd 2007 elején az angol változat. Munkásságáért 1983-ban megkapta a magyar állami díjat és a német Alexander von Humboldt-díjat. 1994-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki. 1997-ben megkapta a francia Becsületrend tiszti fokozatát. 2001-ben a stockholmi Közgazdaságtudományi Egyetem, majd 2003-ban a várnai közgazdasági egyetem, 2013-ban a pozsonyi Páneurópai Főiskola díszdoktorává avatták. 2005-ben Prima Primissima díjjal tüntették ki. 2007-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal polgári tagozata kitüntetést kapta. 2007-ben Akadémai Nívódíjjal, 2008-ban - 80. születésnapja alkalmából - a Magyar Közgazdasági Társaság Közgazdász Életműdíjával tüntették ki. 2009-ben megkapta a Húsz éves a Köztársaság Díjat.

2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta életművéért, a gazdasági rendszerek elméletének és működésének kutatásában elért, világszerte elismert eredményeiért. 2018-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagjává választották.

Kornai professzor emléke mindig velünk marad, megrendülve és együttérzéssel osztozunk a család gyászában. Nyugodjék békében!

(Forrás: MTI)